Egy nemzetközi felmérésre hivatkozva a legolvasottabb politikai hírportáljának hazudja magát a Telex, holott a valós adatok alapján pár hellyel hátrébb van. Érdekes mód a régóta az első tíz közt szereplő Mandiner meg sem jelenik a felmérésben.
„A Telex Magyarország legtöbbek által használt online hírforrása a Reuters Intézet kedden publikált éves jelentése szerint. A tanulmányból az is kiderült, hogy továbbra is kirívóan alacsony a magyarok bizalma a médiában, és ez is egyre csökken” – írja a Telex, azonban a saját magára vonatkozó állítás nem igaz, mint az az alábbiakban kiderül.
Az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Institute for the Study of Journalism 48 országban vizsgálta a médiahelyzetet a YouGov közvélemény-kutató segítségével.
A magyar felmérésben az első nyolc legolvasottabb portál baloldali, ami erősen ellentmond a baloldali média elnyomásáról szóló narratíváknak, melyet maga a Telex is terjeszt.
A Reuters jelentését a CEU Budapesten működő Demokrácia Intézetének munkatársa, Szakács Judit írta. Annyiban említi meg a Mandinert, amennyiben leírja: „a kormánypárti médiát tekintve a Mathias Corinus Collegium, egy magánintézmény, amit az adófizetők pénzéből finanszíroznak, többségi tulajdont szerzett a jónevű, de nem igazán befolyásos InfoRádió rádióállomásban és a jobboldali Mandiner újságban.”
A Telex a saját magára vonatkozó eredményeket emeli ki a felmérésből: „a tanulmányhoz készített felmérés szerint a Telexet olvassa a legtöbb magyar hírfogyasztó heti rendszerességgel (28 százalék), és lapunkat nevezték meg a legtöbben arra a kérdésre is, hogy mely hírportálokat látogatnak heti legalább három nap (15 százalék).”
A mindennapos médiafogyasztást itthon mérő DKT-Gemius rendszerében azonban nem a Telex az első, azt rendszerint megelőzi a 24.hu és az Index. A telexes cikk megjelenésének napján, június 17-én például így alakult az első tíz politikai hírportál megnyitáson (views) alapuló sorrendje: Index, 24.hu, Telex, Origo, Blikk, Mandiner, HVG, 444, Borsonline, Magyar Nemzet. A Mandiner rendszerint ebben a ligában teljesít régóta.
A DKT adatai szerint 2025. január elseje és 2025. február 28. között (azaz a reuterses felmérés idején) az érintett lapokra, azaz politikai hírportálok valós olvasottságára nézve a Telex pusztán a negyedik volt, nem pedig az első. A Mandiner a hetedik helyen végzett összességében ebben az időszakban.
A Mandiner történetének legolvasottabb napja 2025. május 8. volt. Ekkor jelentette be Dobrev Klára Gurcsány Ferenc visszavonulását, ekkor állt elő Magyar Péter Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter arra vonatkozó felvetésével, hogy a hadseregnek jobban kellene tudnia védeni a hont, és ekkor választották meg XIV. Leó pápát. Majd’ 530 ezres olvasottságunkkal ekkor ötödikek voltunk a 24.hu, a Telex, az Index és a Portfólió mögött.
A Telex ekkor sem végzett az első helyen.
Mindezek alapján egyértelmű, hogy nem a Telex „Magyarország legtöbbet használt hírforrása”, rendszerint megelőzi őt a 24.hu és az Index is. Bár ugye a Telex ezt annyival intézi el: „még”.
Azaz a Telex azzal magyarázza az eltérést, hogy: „A Reuters Intézet toplistájával ellentétben a hivatalos hazai online olvasottságmérés, a DKT-Gemius adatai szerint (még) nem a Telex vezeti az olvasottsági listát. Ennek oka, hogy míg a Gemius egy mérőkód segítségével számolja az oldalak látogatottságát (beleszámítva a Google-ből, Facebookról, applikációból, vagy hirdetésekről érkező egyszeri kattintásokat is), addig a Reuters Intézet közvélemény-kutatásra alapuló listája kifejezetten a tudatos hírfogyasztást vizsgálja.”
Hogy mi ez a „tudatos hírfogyasztás”, azt nem tudjuk meg a cikkből, azaz a Telex ködösít. Ugyanis, mint látható, a teljes olvasottság alapján nem ők az elsők. A fenti mondat alapján talán azokat tekintik tudatos hírfogyasztónak, akik az adott oldalt nyitják meg hírekért, azonban évek óta nemzetközi trend, hogy az olvasók egyre kisebb százaléka üti be egy hírportál url-jét a böngészőbe, az olvasói közönség széttöredezik, az olvasók túlnyomó többsége más helyekről (Discover, közösségi média, stb.) érkezik a hírportálokra, és ez igaz a Telexre is. Azaz a Telex olvasottsága is jelentősen esne, ha csak a telex.hu-t a böngészőbe beírókat tekintenénk valamiféle valódi olvasójuknak.
És persze az az állítás is kikezdhető, hogy tudatos hírfogyasztó az, aki hírportálokat nyit meg hírekért a böngészőben. Lehetséges például, hogy valaki követi kedvenc hírportáljait a Facebookon, és onnan nyitja meg a híreiket.
És a Reuters Intézet is óvatosságra int a felmérés módszertanával kapcsolatban:
„A felmérések az emberek önbevalláson alapuló viselkedését rögzítik, amely az elfogultságok és az emlékezés hibái miatt nem mindig tükrözi a tényleges viselkedést. Hasznosak az emberek véleményének rögzítésére, de szubjektívek, és az összesített adatok inkább a közvéleményt, mint az objektív valóságot tükrözik.”
A Reuters-YouGov kérdőív kérdéseiből az derül ki, hogy zárt választós kérdéseket tettek fel, de az általános kérdőív-mintában természetesen nem szerepel egy ország felajánlott „médiaválasztéka” sem. Ezért Elkértem Szakács Judittól a magyar kérdőívet, aki postafordultával elküldte nekünk azt. A kérdőívben többek között az alábbi kérdések szerepelnek:
„Ön azt mondta, hogy használta ezeket a hírforrásokat az _elmúlt héten_, melyik az Ön FŐ hírforrása ezek közül?”
„Az elmúlt héten a következő márkák közül melyeket használta **offline** hírforrásként (TV-n, rádión, nyomtatott sajtón és más hagyományos médiumon keresztül)? Kérjük, minden megfelelő választ jelöljön meg.”
„Ön azt állította, hogy az elmúlt héten a következő márkákat használta offline hírforrásként. Ezek közül melyeket használta legalább 3 napon át (ha van ilyen)?”
„Az elmúlt héten a következő márkák közül melyeket használta **online** hírforrásként (weboldalakon, alkalmazásokon, közösségi médiumon és más internethozzáférési módokon keresztül)? Kérjük, minden megfelelő választ jelöljön meg.”
„Ön azt mondta, hogy az elmúlt héten a következő márkákat használta online hírforrásként. Ezek közül melyeket használta legalább 3 napon át (ha van ilyen)? Kérjük, minden megfelelő választ jelöljön meg.”
A Mandiner ugyan szerepel az offline és online hírforrásokra vonatkozó kérdéseknél, mint választható opció, ám a bizalomra vonatkozó kérdésnél nincs felsorolva az értékelendő portálok között.
Mutatjuk:
[Q6_2018_trust] Mennyire tartja megbízhatónak az alábbi csatornák híreit? Kérjük, használja az alábbi skálát, ahol a 0 azt jelenti, hogy „Egyáltalán nem megbízható”, a 10 pedig azt, hogy „Teljesen megbízható”.
| -[Q6_2018_trust_304] Varlabel:RTL | RTL | -[Q6_2018_trust_313] Varlabel:Magyar Nemzet | Magyar Nemzet |
| -[Q6_2018_trust_305] Varlabel:TV2 | TV2 | -[Q6_2018_trust_314] Varlabel:Népszava | Népszava |
| -[Q6_2018_trust_306] Varlabel:MTV (public television) | MTV | -[Q6_2018_trust_603] Varlabel:24.hu | 24.hu |
| -[Q6_2018_trust_307] Varlabel:HírTV | HírTV | -[Q6_2018_trust_604] Varlabel:A regional or local newspaper | Regionális vagy helyi újság |
| -[Q6_2018_trust_308] Varlabel:ATV | ATV | -[Q6_2018_trust_698] Varlabel:Blikk | Blikk |
| -[Q6_2018_trust_309] Varlabel:Origo.hu | Origo.hu | -[Q6_2018_trust_699] Varlabel:444.hu | 444.hu |
| -[Q6_2018_trust_310] Varlabel:Index.hu | Index.hu | -[Q6_2018_trust_750] Varlabel:telex.hu | telex.hu |
| -[Q6_2018_trust_311] Varlabel:HVG | HVG | ||
| <1> Varlabel:0- Not at all trustworthy | 0 – Egyáltalán nem megbízható | <7> Varlabel:6 | 6 |
| <2> Varlabel:1 | 1 | <8> Varlabel:7 | 7 |
| <3> Varlabel:2 | 2 | <9> Varlabel:8 | 8 |
| <4> Varlabel:3 | 3 | <10> Varlabel:9 | 9 |
| <5> Varlabel:4 | 4 | <11> Varlabel:10- Completely trustworthy | 10 – Teljesen megbízható |
| <6> Varlabel:5- Neither trustworthy nor untrustworthy | 5 – Se nem megbízható, se nem megbízhatatlan | <999> Varlabel:Haven’t heard of this brand | Még nem hallottam erről a márkáról |
Összességében azt mondhatjuk, hogy a Reutersnél reprezentatív közvélemény-kutatást végeztek, ami önbevalláson alapszik, miközben a DKT-Gemius a portálok valós olvasottságát vizsgálja. A reuterses felmérés 2025 január-februárban készült, s a Mandiner ekkor, mint említettük, összességében a hetedik helyen szerepelt a DKT-s adatok alapján, a Telexet pedig megelőzte a 24.hu és az Index is, ami a mai napig nem változott.
A Telex alapállítása tehát, hogy ők lennének „Magyarország legtöbbek által használt online hírforrása”, nem igaz,
a reuterses felmérés 28 százalékát máshogy, valamilyen csoportra leszűkítve érdemes értelmezni. Ráadásul egy százalékkal, 27 százalékon állva szorosan követi őket az Index, 24 százalékkal a 24.hu és 23 százalékkal a 444, tehát még a reuterses felmérésben sem nagy az előnyük.
Ezt is ajánljuk a témában
A Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ, a Freedom House és a Riporterek Határok Nélkül 2024-ben közzétett jelentéseivel akadtak gondok.
Az elemző szerint a Tiszának alig vannak szakpolitikai megnyilvánulásai, és amik vannak, azok sem érdeklik az embereket.
A francia elnök megtalálta azt a témát, amivel sokan egyet tudnak érteni.
Nemcsak a magyarok meg a szlovákok.
A Telex beszántja a Ne Hallgassunk Nonprofit Kft.-t, ahova korábban dollárok is gurultak.
Michael Knowles exkluzív interjút adott a Mandinernek a CPAC Hungary 2025-ön elmondott beszéde után. Szó esik Trump elnök békéért tett erőfeszítésiéről, XIV. Leó pápáról, valamint a liberális újságírók, celebek és influenszerek képmutatásáról.
Nem találjuk a nevét.
Akadnak bőven olyan balos politikusok, újságírók és véleményformálók is, akik erős kritikával illetik Hadházy Ákos performanszait.
Még mindig nem tettek pontot Hableány-per végére.
